• Közélet

    Je suis Vezsenyi

    2020 VI. 13, Szombat Je suis Vezsenyi László. Most olvastam el a történetet és néztem meg a videót. Állatorvosi ló. Erre nincs jobb kifejezés.  Útálom, mert nyugger szlogennek tartom, de: Ezért tart itt ez az ország! Lehet azt csinálni, hogy az ország zavartalan eltulajdonítása érdekében minden székbe, ahol dönteni kell, hűséges, de idióta alattvalókat ültetünk, csak annak ez lesz a vége! A hűséges, de idióta alattvalók ugyanis nem férnek össze a Vezsenyi Lászlókkal. Ezzel nem is lenne baj, ha a Vezsenyi Lászlók tehetnék a dolgukat, a hűséges idióták meg kilincset políroznának egy gyártósoron, ahol nem kell eldönteni, hogy ki tanítson, és ki nem! Mert a Vezsenyi Lászlók tanárnak valók. Erre…

  • Kultúra

    Magyaros

    Szilveszter este a parádésan sikerült lovaglás után felültem a Magyar Állat Vasutakra, hogy visszavigyen anyósékhoz Nyírbátorba óévet búcsúztatni. Megettük a kötelező lencsét meg disznót, aztán szóltak, hogy az a döntés született, hogy bemegyünk a Körforgalomba (főtér), mert utcabál lesz, meg éjfélkor ott koccintunk. Hurrá, gondoltam, az én lórúgott lábamnak már csak az utcabál hiányzik, és ez csak a kisebbik bajom volt a tervvel. Tudom, hogy nem én vagyok az átlag magyar, de nekem a bálokról mostanában a rosszul előadott rossz zene jut eszembe. Szóvá is tettem, hogy szerintem ne menjünk, mert szar lesz. Mondtam, szerintem itthon kényelmesebb, van fűtés, kaja, pia, YouTube, tehát kb minden, amivel elvagyunk. Mondták, hogy már…

  • Közélet

    Oktatás

    Magyarországon, ugye, minden rendben van. Nincs már mire költeni, ezért építünk stadionokat a nem létező focinknak. Egészségügy? Kész. (Honvéd, Újszülött osztály.) Oktatás? Világszínvonal! Mesélnék erről valamit! A vállalat belekeveredett egy jótékonysági (PR-) akcióba, aminek a keretein belül rám az a megtisztelő feladat hárult, hogy találkoznom kellett egy Debrecentől nem is olyan messze levő település iskolájának egy pedagógusával. Miután átadtam a csomagot, megkérdezte, hogy tényleg nyomda vagyunk-e. Mondtam, hogy nem, csak nyomdaipari kereskedelemben utazunk, adjuk-vesszük a papírt. Kérdezte, hogy szokott-e lenni hulladék. Mondtam, hogy vágásnál előfordul, de nyomdai papírból csak csíkok, a kreatív hulladékát meg anyósnak szoktam adni, aki óvónő, bármennyit fel tud venni. Erre könyörgőre fogta, hogy de azért ő…