Karácsony este kacsát ettünk. Hagyomány ez nálunk pár éve. Jó volt, de nem is innen kell kezdenem. Idén már 23-ára eljött, ami eddig csak később. Megcsömörlöttem a diós bejglitől. Hiába, feleség egy konyhatündér. Ha ő megpróbál megcsinálni valamit, akkor sikerül is neki. Életemben nem ettem olyan finom bejglit, mint ez. Tudom, hogy a mákos lenne az igazi, de valamiért nekem mégis a diós jön be jobban. Ráadásul ő megtette, hogy a diósak tetejére fél dióbeleket rakott, amik megpörkölődvén rátettek a várt élményre. Amikor a dióbeles szeletet kóstoltam, úgy éreztem magam, mint aki tizenkilencre húzott lapot, és az kettes lett. Mindenkinek kívánom, hogy megtapasztalhassa ezt! De a kacsa. Combokat vettünk, jó…
-
-
Sola Scriptura
Jó néhány hónapja már, hogy privát üzenetek formájában meg-megújuló közéleti-politikai beszélgetést (vitát?) folytatok egy erősen kormánypárti ismerősömmel. Onnan az ismeretség, hogy két év különbséggel érettségiztünk a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. E párbeszéd során hozta a tudomásomra, hogy sok volt közös iskolatársunkkal úgy emlegetnek engem, mint “tékozló fiút”. Ennek az az oka, hogy sok kérdésben helytelenítem a Fidesz (KDNP) és/vagy a kormány tevékenységét, sok esetben pedig szóban és írásban hangot is adok ennek. Ez engem nagyon elszomorít. Nem azért, mert annyira nagy részét képezné a magamról alkotott képnek az, hogy mások mit gondolnak rólam. Sokkal inkább azért vagyok szomorú, mert sokszor arra próbálom meg felhívni a figyelmet, hogy Hazánk szólamok terén…
-
A Hazám, De Nem Az Országom.
A választások óta eltelt hét elég volt, hogy elkezdjem feldolgozni az eredményt. Két dolgot sajnálok nagyon: a kétharmadot, és azt, hogy a Kutyapárt nem jutott be. A kutyapárt amellett, hogy szórakoztató lett volna, szerintem érdemben tudott volna tenni a közélet tisztulásáért. Az önkormányzatokban, ahol jelen voltak, mindenütt ebbe az irányba cselekedtek, szerintem a parlamentben sem lett volna másképp. A kétharmaddal kapcsolatban hallottam egy érdekes történetet. Egyik ismerősöm mesélte, aki BAZ megyében tanár, hogy a tanár kollégái mondták neki hétfőn, hogy ők a Fideszre szavaztak, mert azt szerették volna, ha ők kormányoznak egy erős ellenzéktől szorongattatva. Azért tartom elképzelhetőnek ezt a forgatókönyvet, mert nekem is van olyan barátom, aki a ‘18-as…
-
CsibészCsütörtök VII. – A Birtoklás Napos Oldala 1.
Azt mondják, ha az ember az autóját otthagyván néhány lépés után nem fordul vissza, hogy egy gyönyörködő pillantást vessen a járműre, akkor nem a megfelelő autót vette meg. Nos, velem ez szinte soha nem fordul elő. A zseniális formatervező Claus Luthe (akinek nem elég az e30, annak javaslok egy keresést az e31-re!) és a zseniális mérnök Max Reisböck munkájának eredménye malachitgrün-metallic fényezéssel olyan elegy, ami engem mindig meggyújt. Általában minden dologból a ‘70-es évek vége szokott bejönni nekem, és az e30 fejlesztése is ekkor kellett, hogy folyjon, valószínűleg ezért vagyok szerelmes ebbe a formába. Imádom ezt a végtelen letisztultságot, ami csodás apró részletekkel párosul. Ha messziről nézi az ember, akkor…
-
CsibészCsütörtök VI. – !!!Csibész 30!!!
Nagy nap ez a mai! Lévén 1990 IX. első forgalomba helyezésű, Csibész, a jármű a tegnapi nappal mindenképpen betöltötte harmincadik életévét, így hivatalosan is veteránkorba lépett. Ahogy az embernél, az autónál is csak egy szám ez valójában, semmilyen fizikai változást nem hoz, nekem mégis jó érzés. Mégis, máshogy, kicsit jobban szeretem tőle. Meg különben is, milyen már, hogy ez az autó veterán? Nekem a veteránautó eddig valami szépen megőrzött, vagy szénné restaurált öreg ráját jelentett, ami ott támolyog a forgalomban, és mindenkinek kerülgetni kell. Csibész ezzel szemben minden szempontból minimum megugorja a mai autók szintjét, ami a menetteljesítményeket illeti, és ha sikerül végre egy tempomatot tenni bele, akkor…
-
Nélkülem.
Amikor elindítottam ezt a blogot, megfogadtam, hogy nem fogom mások véleményét ismételgetni. Megfogadtam, hogy csak akkor fogok valamihez hozzászólni, ha úgy érzem, hogy a téma igazán fontos nekem, és olyan véleményem van, amivel nem találkoztam addig az adott témában. Nos, mivel az alábbi téma szorosan kapcsolódik a magyar kultúrához és jövőképhez, amik engem komolyan érdekelnek, szeretném, ha sok olyan vélemény lett volna itt leírva, mint az enyém, csak valahogy elkerülték volna a figyelmemet! Mindenekelőtt fontosnak tartom leszögezni, hogy az Ismerős Arcok zenekar ‘Nélküled’ című száma nekem tetszik. Bár a dallama annyira magyar, mint akármelyik Queen-dalé (sőt, az utóbbi két napban próbáltam mindenféle hangszerelésben elképzelni, és szerintem a Scorpions-hoz illik leginkább),…
-
CsibészCsütörtök – Különkiadás
Most kellene jönnie a birtoklás napos oldalának. Sajnos mivel nem volt időm írni költözés, nyaralás miatt, csak egy erre utaló fényképet tudok feltölteni. (;
-
CsibészCsütörtök V. – A birtoklás árnyékos oldala
Először egy bejegyzésben akartam megírni, hogy mit kap az ember azért az árért, amit egy ilyen autó birtoklására kifizet, aztán rájöttem, hogy ez a téma simán elbír kettőt is. Igaz, ez az árnyas nem lesz túl tartalmas. Sok negatívumot nem tudok ugyanis említeni Csibésszel kapcsolatban. A mai szemmel magas fogyasztás szerintem nem az, mert egyrészt számítottam rá, másrészt szerintem ellensúlyozzák a viszonylag alacsony alkatrészárak, és a nem direkt a szerelők kedvére tervezett technika miatti alacsonyabb fenntartási költségek. Extrából szerintem minden benne van, ami valóban kell, nekem csak a tempomat hiányzik, de azt is meg fogom oldani, ha egyszer túl leszünk a költözésen. (Teljesen nem tartozik ide, de talán velem örülnek…
-
Meg-e buzulok?
Tegnap vettem egy borotvát. Igazából régi és új ötlet volt egyszerre. Régi, mert egy ideje készülök megéleztetni a Kobar-t, és arra az időre terveztem beállítani egy másodikat. Új pedig azért, mert tegnap láttam egy hirdetést a borotvás piactér-csoportban, hogy egy éltársam (Éltárs!!! Érted!?!?!?) hirdet néhány vasat kihasználatlanság miatt. Ki is szúrtam a legolcsóbbat, egy Solinger Arbeiter-t, hatezer péz, pont nekem való vétel. Ráírok az arcra, kiderül, hogy nemhogy Debrecenben van, de öt perc bringára a munkahelyemtől, kivételesen pont van is nálam hatezer kápéban, zsír. Menetben ír az ember, hogy csörgessem, ha ott vagyok, mert most aludt el a gyerek. Háhá, gondolom, ismerem az érzést, tesvérem! Odaérek, lejön, szimpatikus, hozzám képest…
-
CsibészCsütörtök III. – Használt BMW német nyugdíjastól – hát persze!
Minden betegséghez két dolog kell: hajlam és fertőzés. Nem volt ez másképp az én esetemben sem. Ha minden igaz, akkor az autóvásárlók láthatatlan kisebbsége vagyok, már nem presztízs-, de kultautót vettem, amit érdemben tényleg csak német nyugdíjas használt. A hajlam adott volt, mindig tetszettek a múlt század német autói, főleg a BMW-k, a vírusgazda pedig régóta a közelemben van Szabi barátom személyében. Szabi autózárak javításával foglalkozik, és rendes autóbuzi: nem képes eladni az apjától rámaradt, most ideiglenesen kivont 190-est, volt vagy két cápa 5-öse (E28), és tegnapelőtt együtt vettük meg élete harmadik, jelenleg meglevő második E30-át, egy gyönyörű elsőszériás kupét. Szóval Szabi fertőzött meg az E30-cal, amikor néha megengedte,…
