Tegnap vettem egy borotvát. Igazából régi és új ötlet volt egyszerre. Régi, mert egy ideje készülök megéleztetni a Kobar-t, és arra az időre terveztem beállítani egy másodikat. Új pedig azért, mert tegnap láttam egy hirdetést a borotvás piactér-csoportban, hogy egy éltársam (Éltárs!!! Érted!?!?!?) hirdet néhány vasat kihasználatlanság miatt. Ki is szúrtam a legolcsóbbat, egy Solinger Arbeiter-t, hatezer péz, pont nekem való vétel. Ráírok az arcra, kiderül, hogy nemhogy Debrecenben van, de öt perc bringára a munkahelyemtől, kivételesen pont van is nálam hatezer kápéban, zsír. Menetben ír az ember, hogy csörgessem, ha ott vagyok, mert most aludt el a gyerek. Háhá, gondolom, ismerem az érzést, tesvérem! Odaérek, lejön, szimpatikus, hozzám képest…
-
-
Boldogok a Megszállottak – A kedvenc fészcsoportom pedig…
Mikor a választások után eldöntöttem, hogy nem leszek rövidúton öngyilkos, és egyelőre nem költözök családostól külföldre, úgy döntöttem, hogy megpróbálom a figyelmemet pozitívabb dolgok felé terelni. Ennek egyik módja az volt, hogy viccesebb/pozitívabb csoportokat kerestem a Facebook-on, valamint, Istennek hála, kitiltattam magam néhány rosszabb hangulatúból. Így történt, hogy tagja lettem a “Csobogjon a gempás pempő” nevű zenei videókon mulató, a “Gyíkverda” nevű vicces-autós, a “Balaton Tagadók Klubja” nevű tematikus, vagy éppen a “fészbúk tagadók csoportja” nevű csoportnak, aminek a neve, azt hiszem, magáért beszél. Kitiltottak viszont több csoportból is. A “Kétkeréken Klub” nevű bringás csoport azért vált meg tőlem, mert nem értettem, hogy mért kéne biciklizés közben állandóan fogni a…