A minap jött velem szembe egy Telex-cikk, ami egy, a Csillagpont református ifjúsági fesztiválon történt érdekes esetről számol be. Az történt, hogy a rendezvény vendége volt Gulyás Gergely, akinek előadása után, az első hozzászóló, egy 25 éves járműmérnök, aki elmondása szerint hitében épülő, Istenkereső ember, igen kemény hangot ütött meg.
A miniszter egyik gondolatára, miszerint a politikát más mércével kell nézni, mint a kereszténységet azt mondta, hogy
„A bűnök abszolút értékkel bírnak, nincsen világi indok, amely felmentene azok alól”
Felvetette továbbá, hogy az államnak biztosítania kellene az oktatás és az egészségügy fenntartását és fejlesztését, valamint kitért arra is, hogy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonának gyarapítása bűn.
Rám ez a felszólalás, különösen egy huszonöt éves hívő reformátustól üdítően hatott. Számomra rendesen örömteli, hogy egyre többen vagyunk a reformátusok között, akik úgy gondoljuk, hogy nem kellene a császárnak adni azt, ami az Istené!
Gulyás erre a tőle megszokott magas színvonalon elővezette szokásos performanszát a haverok-mutyi-hanta tárgykörében. Azt mondta, hogy az egészségügy és az oktatás még sosem volt ilyen jó helyzetben, mert mennyi betont kiöntöttek és mennyi műszert megvettek, Mészáros Lőrinccel meg az az egyetlen baj, hogy nem harminc, vagy negyven van belőle.
Fene tudja.
Mivel a miniszer úr művelt ember, nem hiszem, hogy ne ismerné a Dobó Istvánnak tulajdonított hires szavakat, miszerint
“A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében!”
Így attól tartok, ő is tudja, hogy az oktatás problémáinak a megoldásához nem még több beton, hanem a tanárok helyzetének, és az oktatási rendszernek az átfogó rendezése vezethetne el, erre pedig nincs kilátás, így ez a válasz elszomorító.
Az egészségügyi eszközbeszerzésekre való hivatkozás sem tűnik biztatónak annak fényében, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a legnagyobb bajban, a válság közepén is olyan aggályos szerződéseket kötött egészségügyi berendezésekre, hogy húsz hónap után jobbnak látták elégetni a papírokat. Hátborzongató, mi történhet, ha van idejük rendesen végigszámolni a képletet!
Belegondolni is rossz azonban, hogy úgy gondolkodik “Mészáros Lőrincről”, hogy meg kellene harminc-negyvenszerezni!
Mi lenne itt akkor?
Bérbe lehetne venni hidakat, és csak pénzért átengedni bárkit a mentőt is beleértve (persze számla nélkül)? Legális lenne az ember- és kábítószerkereskedelem? Visszavezetnék az első éjszaka jogát?
Ha ezt Gulyás Gergely így gondolja, akkor talán a nerisztokráciában ez általános szemlélet, és már nem állunk messze tőle?
Nyomasztó.
Mindenesetre nem ezért írtam ezt a bejegyzést, hanem azért, mert arra lennék kíváncsi, hogy ezt a cikket nekem mért a Telexen kell olvasni?
Nem arról van szó, hogy a kormányoldal szerint (és némileg szerintem is) elfogult a Telex, és szubjektíven tudósít a kormánypárti, a jobboldali, az egyházakkal kapcsolatos történésekről?
Akkor komolyan kérdezem, a Reformátusok Lapja mért hagyja, hogy egy ilyen libernyák, senkiházi szennylap elvegye a munkáját? Mért nem olvasok nemhogy egy rendes interjút ezzel a fiatalemberrel a reformatus.hu-n, de egy rövid tudósítást sem az ügyről? Mért nem indul párbeszéd az egyházon belül erről (vagy bármiről)? Mért van az, hogy egy nemhogy független, de üldözött magazinnak kell lehoznia egyházunk egyesítő-püspökének nagyinterjúját a reflap helyett?
Csupa érdekes kérdés. Ajánlom, testvéreim, gondolkodjunk el rajtuk!
Áldás, békesség!
